„Két magyar kispolgári fiatalemberről szól, két harmincévesről. Az egyik itthon maradt, reménytelenül és neurotikusan vergődik az apró gondok, a szennyes kis próbálgatások, az utált iroda, a főzelékfeltét és végül a B-lista marazmusában. A másik szinte akaratlanul, szinte véletlenül külföldre kerül, végighányódott Európán, lekerült Dél-Afrikába és milliomos lett.
Látogatóba jön haza Pestre: és akkor megindul ellene volt iskolatársainak rohama. Mindegyik rá épít, mindegyik verseng érte, mindegyik őt akarja becsapni, mindegyik belőle akar “kihozni valamit”, mindegyik beléje kapaszkodik, mint abba a bizonyos utolsó szalmaszálba.” Bálint György, Magyarország, 1937. március 15.
